A PC következő öt éve – gépek a jövőből


Összeszedtük, hogy az elkövetkezendő öt évben milyen előrelépések, milyen innovációk várhatóak a PC-k világában, így akár a gépfejlesztést is be lehet ütemezni már jó előre.

Régen minden sokkal egyszerűbb volt – például mindenki tudta, hogy a PC nem más, mint a hatalmas, bézs kocka az asztalon vagy alatta. Mára elmosódott a PC mint személyi számítógép jelentése: például sokan a Mac gépeket sem tekintik PC-nek, mondván, a PC windowsos, pedig ez már régen nem így van. Sőt, igazából a tablet, az okostelefon és bármi, ami egy számológépnél okosabb, univerzálisan sok mindenre használható és végfelhasználóknak szánták, az PC-nek is nevezhető. De szűkítsük vissza a kört a klasszikus értelemben vett PC-re, vagyis a személyi számítógépekre – mi várható az elkövetkezendő öt évben? Vajon tényleg kihalásra van ítélve ez a géptípus, vagy van még remény? Esetleg megtorpan a piac, és a következő években szinte semmilyen forradalmi változásra nem számíthatunk sem asztali, sem notebookfronton? Összeszedtünk néhány új, ígéretes fejlesztést és szabványt, amelyek meghatározó tényezővé válhatnak, illetve a trendeket követve igyekszünk kikövetkeztetni, merre tart a klasszikus PC-k világa.

Elhalasztott temetés

Túlságosan is sokszor meghirdették már a számítógépek temetését, de ez minden esetben elmaradt. A jelenlegi helyzet szerint a notebookok, azon belül is a gamernotebookok, hibridek és a kettő az egyben gépek piaca virágzik. Az erős asztali masinák is kelendőek, a játék-PC-k világa továbbra is dinamikusan növekszik. Nem is meglepő, hogy a gyártók is ezeken a területeken fejlesztenek aktívan, és itt jelenik meg a legtöbb újdonság.

VR elérhető közelségben

A legtöbbet manapság a virtuális valóságról hallani. Úgy emlegetik, mint a következő nagy dobást, és valóban egy egészen új, interaktív és minden eddiginél intenzívebb élményt ígér. Bár a Virtual Reality nem új keletű, egészen mostanáig kellett várni, hogy a technológia felnőjön hozzá, és még most is csak a kezdeteknél tartunk. 2016-ban ahhoz, hogy élvezhető VR-élményben legyen részünk, egy minimum 300-500 ezer forintos PC-re van szükségünk, valamint egy szintén drága sisakra. És így még mindig hiányos az interakció: az irányítás marad a szokásos kontrolleres vagy egér-billentyűzet megoldás, a mozgáson alapuló vezérlés még nem nevezhető kiforrottnak. A grafikus chipek számára is óriási megpróbáltatást jelent a VR-látvány megalkotása: az 1080×1200-as képkockákból egyszerre kettőt kell kiszámolni, és tartani a 90 képkocka/másodperc tempót, máskülönben elkerülhetetlen a rosszullét. Éppen ezért még a legerősebb videokártyákból is ajánlott legalább kettő, de még ekkor is különböző trükköket alkalmaznak, hogy ne fájjon a fejünk egy esetleges akadozás miatt.

Ugyan már többen is meghirdették a megfizethető VR-élményt, ám ez még pusztán marketing, mert olcsó és ténylegesen jó VR egyelőre nem készült. A gyártók azonban hatalmas potenciált látnak a virtuális valóságban, és minden jel arra mutat, hogy a 3D-s megjelenítésnek, illetve az ívelt kijelzőknek köszönhetően tényleg komoly jövője van. Hajtja előre a PC-k fejlesztését is; sokan ezért vásárolnak erős PC-t, ezért fejlesztik a gyártók gőzerővel az újabb technológiákat. Az egyik legérdekesebb megoldás a kevert virtuális valóság: a sisak vagy szemüveg tartalmazza a PC-t, és miközben látjuk a minket körülvevő környezetet, a gép ebben helyezi el a virtuális tárgyakat, amelyekkel természetes módon, kesztyű és kontroller nélkül is interakcióba léphetünk.

A Windowson túl

A tabletpiac fellángolásakor sokan eltemették a Windowst és a laptopokat, pedig mostanra kiderült, hogy a tabletláz hagyott alább, miközben a notebookok és a mobil PC-k életben maradtak. Az Apple iPadek és az androidos táblagépek még jó darabig biztosan nem tűnnek el, de jöhetnek helyettük/mellettük az olcsó, 100-400 dolláros Chrome OS-es hibridek, valamint notebookok, és megismétlődhet a tabletek sikere. A Chrome OS-gépek az androidos tabletekkel ellentétben alkalmasak multitaskingra és tartalom-előállításra, jól irányíthatók akár érintőkijelzőn, akár billentyűzettel és touchpaddel, ha pedig úgy adódik, tartalomfogyasztáshoz is kiválóak. Ehhez azonban a Google-nek is fejlesztenie kell az operációs rendszert, amibe nagy erőkkel bele is kezdett, és éppen ott, ahol a legnagyobb szükség van rá: az Android-appok már Chrome OS-en is futnak, a rendszer igen könnyed, nem foglal sok helyet, és egy egyszerű x86-os processzoron, kevés RAM-mal is zökkenőmentesen működik, miközben már egy Chromebook-gép üzemideje is meghaladhatja a tíz órát.

Egyensúlyi erő

Temérdek fontos és jövőbemutató PC-s fejlesztés és szabvány jelent meg az elmúlt években, amit egyelőre nem használnak ki a gyártók. Ez hamarosan megváltozik, és olyan élményt fognak nyújtani az új generációs gépek, amelyért megéri váltani.

Chipbe zárt erő

Az integrálás folytatódik az elkövetkezendő időkben is. Mára a processzorba költözött a legtöbb, sebesség szempontjából kritikus vezérlő, és hamarosan követheti a többi egység is. Amellett, hogy fejlődik a gyártástechnológia és a hatékonyság, a ma még gyenge modulok is sokat erősödhetnek – nem titok, hogy az integrált GPU-ra gondolunk. Jelentős gyorsulást hozhat a lapkára integrált eDRAM is, amely még közelebb hozza a rendszermemóriát a végrehajtóegységekhez. Ezzel már kísérletezett az Intel, de egyelőre drága a megvalósítása. A végeredmény egy olyan, új generációs PC lesz, amelyben a központi chip szinte minden fontos modult tartalmaz, így a gépek mérete tovább csökkenhet, miközben az összteljesítmény jelentősen nő.

RAM-gyorsaságú óriástárhely

Az SSD ma már nem luxus, de sajnos a kompatibilitás miatt a SATA börtönében raboskodik. Az elméleti 6 Gb/s édeskevés, ezért már régen megjelent az M.2 és az U.2, amelyek 32 Gb/s sávszélességet kínálnak. Ezzel párhuzamosan a HDD-kre kifejlesztett AHCI-t is leváltották, az NVMe szabvány sokkal hatékonyabb adatkezelést tesz lehetővé. Az új generációs Solid State Drive-oknál a szekvenciális sebesség már most négyszer jobb, a fejlett tárolók vezérlői pedig az eddigi 60-90 ezer helyett akár 300-400 ezer I/O műveletet is képesek elvégezni másodpercenként. Ez a hétköznapi használat során is érezhető gyorsulást eredményez, emellett tovább csökkenhet a fogyasztás és a méret, miközben a 3D NAND-chipeknek hála azonos ár mellett a többszörösére ugrik a kapacitás.

Új (üzem)időszámítás

A mai mobil számítógépek üzemideje csapnivaló; még a 8-10 óra is kevés, és sajnos nincs egyszerű dolguk a gyártóknak, ugyanis a gépek mérete egyre csökken. Már csak részben jelentenek megoldást a takarékosabb komponensek, az akkumulátortechnológiát kellene végre leváltani. Addig is egyre több eszközben számíthatunk a gyorstöltés funkcióra, hogy akár 20-30 perc alatt is telíthessük PC-nk akkumulátorát. Sajnos a vezeték nélküli töltés nem halad ilyen jól: az Intel leállította ezt a divízióját, a többi cég pedig még a fejlesztési szakasz legelején tart.

Hasta la vista, HD

Különösen az olcsóbb gépeket sújtja a gyenge kijelző problémája, pedig ennek már régen nem kellene így lennie. Az IPS-technológia megfelelő képminőséget nyújt, a LED-es háttérvilágítással pedig kellően nagy a fényerő és vékony a panel. A jövőben itt is előtérbe kerülhet az OLED, amivel még tovább csökken a vastagság, miközben nő a fényerő és a kontraszt, a HD felbontás és a TN-technológia végre teljesen eltűnik, a fogyasztás pedig jelentősen lecsökken.

Belső egyensúly

Mit sem ér a fejlett hardver, ha nem használják ki hatékonyan – éppen ezért a programozási csatolófelületek, az API-k (Application Programming Interface) is kiemelt szerepet játszanak az előrehaladásban. A manapság használatos környezeteknél sokszor probléma a rosszul elosztott terhelés, így például akkor is a processzorra hárulnak feladatok, ha azt amúgy egy másik vezérlőchip, például a GPU hatékonyabban ki tudná számolni. Az új API-k legfőbb célja a hatékony, masszívan párhuzamosított kódvégrehajtás és a feladatok optimális elosztása. Jó példa erre a DirectX 12 vagy a Vulcan API, amelyekkel elérhető, hogy a programok kihasználják a CPU és a GPU nyújtotta erőforrásokat.


Vélemény, hozzászólás?