Tegnapi nap folyamán érdekes beszélgetést folytattam egy munkatársammal, arról mennyire fontos hogy a kulcsemberek, akik jelentős befolyássak bìrnak a cégre, a vàllalaton belül maradjanak.
Ìgy merült fel a Sony fel emelkedése és bukása. Azt hiszem nyugodtan kimondhatjuk, hogy a Sony fénykora Morita életében volt teljes. Egyszer meg kérdezték tőle, egy interjúban, Morita ùr, miért ilyen drágàk a termékeik, erre ő azt válaszolta:
„We only sell diamonds”
És talán az ő idejében ìgy is volt.
Akkoriban, ha vásároltàl egy Sony terméket, többnyire bìzhattál abban, hogy a pénzedért cserébe az hosszan, ès hibátlanul fog működni.
Sajnos ma már ez nem ìgy van, több Sony termékem van, és mostanság kicsit magasnak tartom azt a meghibásodási rátát, ami nekem ki jutott. Már nem csak gyémántokat adnak el. Adnak el szart is. Sok szart.
Viszgáljuk meg mi lehet ennek az oka?
Egyrészről a Morita idejében mèg éppen csak növekvő piaci erők, és szereplők erősödtek, jött időközben egy gazdasági válság, a Sony pedig rendkívül megosztott volt minden téren, nagyon sok mindennel foglalkozott, még a bank bizniszből is ki vette a részét. Mára már ùgy tűnik az egyetlen iparág ami fenn tartja a Sonyt és érdemi bevételt tud produkálni az a videojàték biznisz, minden más vagy veszteséges vagy épp hogy kijön 0-ba és szerintem a válallat el kezdett lejebb adni a maga felé támasztott elvárásokból, ami miatt az emberek a Sonyt vállasztották, ès el kezdett romlani az anyagok minősége, többé már nem érdekelte a válallatot hogy csak gyémántokat adjanak el, egyetlen egy számìtott:
A vegetálás.
A cég fenn maradjon, és ennek érdekében bármilyen áldozat meg engedett, még az ügyfélközpontù gondolkodás is.
Már nem igazán számìt mit szeretne a fogyasztó (akiből él az egész vállalat), csak egy fontos :
Keep the light on and the show must going on.
Remélem egyszer a japán vállalat rá jön hogy ez az ùt a csőd felé vezet, és visszanyeri a régi fényét.
Addig is, bàrmennyire rajongok a vállalat és elért eredményei irànt, ami nem videójátékkal kapcsolatos, attól a jövőben igyekszem távol tartani magam.
Long live Sony!
<3