Életünk során, sőt akár csak ha egy napot veszünk is rengeteg döntést hozunk, némelyiket észre sem vesszük némelyik súlyosabbak.
Mindegyiknek van ellenhatása.
A hatás ellenhatás az univerzum egyetemes összetartó ereje.
Ezért nagyon nem mindegy milyen döntéseket hozol.
Például hogy én itt most gépelek, ez számos döntés és reakció eredménye.
Mik a hatások-ellenhatások egy ilyen apró kérdésben is?
Vegyük sorra a lehetőségeket:
A)
Elmegyek -e az iskolába vagy ne?
Ez több irányba mehet:
A.1:
Nem–>Nem írok, mert nem száll meg az ihlet útközben.
Bonyolultabb:
A.2:
Megyek—>Metró vagy busz?–>Metró—>Fussak e a metró után hogy beérjek előbb?–> Ha igen, akkor beérek, de fáradtan nem gondolkozom,úgyhogy ez a poszt nem születik meg, ha nem akkor van időm gondolkozni a metrón.

Milyen hatás váltja ki magát a gondolkodást, mert önmagában a metró kevés.

Itt helyből 3 döntést is hoztam:

1: Elővegyem e a telefonom?

2 Hallgassak e zenét

3: Ha igen, milyet?

Ezeknek a kisebb döntéseknek szintén további, számtalan elágazása létezik!

Eljutunk oda, hogy, oké hallgassunk valamilyen alternatív zenét, valami komoly, szomorú hangvételű, klasszikus zenét.

Ez milyen eredményekhez vezethet?

Egyrészről az érzelmi töltetek felhozhatnak emléket.

De azoknak az emlékeknek meg kellett történnie valahogyan, tehát újabb döntések, akciók reakciók sorozatában találjuk magunkat.

Amit akarok mondani ezzel:

Minden döntésed fontold meg, mert bármilyen jelentéktelennek tűnik is, nagyban formálják a jellemedet.

És most hogy tudod ezt, egy életen át lesz időd arra, hogy meg tanuld irányítani a saját döntésed, és ezzel együtt lényed egy részének kialakulását is.