Évértékelő 2016: ahogy Tonight látta


A mostani összefoglalóból megtudhatjátok, hogy 24 óra nem elég mindenre, és a stressz nem jó. Értitek?!

Íme egy visszatekintés, ami nem nélkülözi az önkritikát, sőt, kicsit talán már az önostorozást sem, de hát ki legyen az emberrel igazán őszinte, ha nem saját maga.


Érdekes dolognak tartom, hogy amikor az ember arra kényszerül, hogy reflektáljon, akkor általában a hibáit találja meg először. Arra gondolunk, amit nem csináltunk meg vagy pedig arra, amit igen, de úgy gondoljuk, nem elég jól. Olyan mércéhez viszonyítjuk magunkat, amilyenhez egyébként talán senki mást. A hibáinkat keressük, mert fejlődni akarunk, ami alapvetően egy dicséretes törekvés. A baj inkább akkor lehet, amikor nem találunk időt semmi másra.

Persze a hibáktól és a tragédiáktól függetlenül rengeteg nagyon szuper dolog is történt idén, semmiféleképpen nem lennék hajlandó arra, hogy kizárólag nyafogással és elégedetlenkedéssel töltsem ki azt a helyet, amit évértékelésre kaptam, szóval kezdjük is az elején.

Mi volt a legjobb 2016-os élményed? (nem játék téren)

Már így is egy kicsivel több ideje tolom, mint valaha is szerettem volna, de meglepően jól haladok az egyetemmel, ahhoz képest, hogy mennyire ügyetlenül kezdtem még pár évvel ezelőtt (a lenti kép a gyűrűavatón készült). Amikor az ember sok ideje csinál valamit, akkor mindig üdítő, amikor elkezdi azt észrevenni, hogy ténylegesen tart valahova, szóval ez mindenképpen pozitív. Emellett végre sikerült több időt fordítanom a zenélésre, mert sajnos az utóbbi években a suli miatt ezt kicsit elhanyagoltam. Tavaly már kiadtunk egy death metal lemezt egy régi haverommal, ha pedig minden jól megy, akkor jövőre befejezzük a következőt, ami ezerszer jobb lesz. Egy saját zenei projektbe is sikerült belekezdenem, teljesen más műfajban, ami szintén üdítő és tanulságos.

Mi volt a legrosszabb (legkellemetlenebb) 2016-es élményed? (nem játék téren)

Sajnos az Alzheimerrel vívott több éves küzdelem után idén nyáron elhunyt a nagypapám. Minden bizonnyal az egyik legokosabb ember volt, akit ismertem és gyerekként rengeteg hasznos és érdekes dolgot tanulhattam meg tőle. Persze az is tagadhatatlan, hogy nem várhatom el senkitől, hogy örökké éljen (legalábbis egyelőre), szóval inkább csak igyekszem örülni annak, hogy ilyen szuper nagypapám volt.

Ami engem illet, továbbra is előfordul, hogy meggyűlik a bajom a stresszel. Ez a probléma nekem az évek során az egészségemre is elkezdett negatívan hatni és míg szerencsére az utóbbi időben már sokat javult a helyzet, azért még mindig némi odafigyelést igényel a részemről, hogy ez ne legyen gond. Ez főleg azért lehet, mert aránylag sok dolgot csinálok párhuzamosan, ezek között van, amit “muszájból”, a többit inkább azért, mert szeretek/szeretnék vele foglalkozni. Alapvetően nem lenne baj, hogy szigorúak az elvárásaim magammal szemben, ha produktivitásról van szó, viszont kifejezetten béna, amikor az ember belenéz a határidőnaplójába és nem találja azokat az időpontokat, amikre rámutat és azt mondja: “na, ekkor fogok pihenni”. Sajnos az a fajta vagyok, aki ritkán elégedett magával.

Mi volt a legjobb GSO-s élményed 2015-ben?

Én mindig örülök neki, amikor azt látom, hogy a hírdömping mellett valahogy helyet szorítunk az érdekes témák alaposabb boncolgatásának is és lehetőségeim szerint ebből én szívesen kiveszem a részem. Az idei évben írtam néhány cikket, amik ugyan idén már nem jelenhetnek meg, viszont én büszkébb vagyok rájuk, mint kb. bármire, amit eddig írtam, szóval alig várom, hogy ti is olvashassátok őket és megbeszélhessük ezeket a témákat (linket, vagy kamu – RG). Ígérem, hogy nem azért készülnek ilyen lassan, mert egy lusta sz*r vagyok, egyszerűen a sok időzsonglőrködés és a maximalizmus áldozata lettem (persze, fogd rá másra – RG).

Mi volt a legrosszabb (legkellemetlenebb) GSO-s élményed 2015-ben?

Nem tudnék kiemelni olyan esetet, amit kifejezetten rosszul éltem meg. Vannak dolgok, amik egyszerűen velejárói ennek a műfajnak és nem igazán lehet velük mit kezdeni. Amit talán igazán sajnálok, hogy idén voltak cikkek, amelyekkel egy kicsit próbáltam mindenkinek megfelelni, de sajnos rá kellett jöjjek, hogy ez bizony lehetetlen. Sajnálom srácok, én igyekszem mindig fair lenni, de sajnos lesznek olyan helyzetek, amikor nem fogunk egyetérteni.

Melyik szerinted 2016 legrosszabb játéka, és miért?

Szerencsére senki nem kötelezett rá, hogy játsszak vele, de minden, amit láttam és hallottam az Umbrella Corps-ról, az hatalmas csalódást okozott. Nem mondanám magam a világ legnagyobb Resident Evil rajongójának, de úgy gondolom, hogy ez a franchise az egyik legfontosabb és legnagyobb a hatású a játékiparban, így nagyon balszerencsésnek tartom, hogy a Capcom így pazarolja a benne lévő potenciált. Az a mázlink van, hogy a hetedik rész már sokkal ígéretesebbnek néz ki, remélhetőleg sikerül is kihozni belőle a maximumot.

Melyik szerinted 2016 legjobb játéka, és miért?

Az idén sok nagyágyú kimaradt nekem, ez főleg azért van, mert nincsen még PlayStation 4-em, viszont unfair módon meg kell előlegeznem ezt a címet az Uncharted 4-nek, mivel a sorozat (és úgy általában véve a Naughty Dog) rajongójaként 100%-ig biztos vagyok benne, hogy teljesen el fogok olvadni tőle, amikor eljutok idáig.

Mi volt szerinted 2016 legnagyobb pozitív meglepetése?

Nagyon érdekes meglepetésekkel szembesültünk az idén, főleg a halottnak vélt fejlesztések terén. A Final Fantasy XV, a The Last Guardian és a legújabb Doom hosszú idő óta készültek, sok rajongó már mindegyikkel kapcsolatban feladta a reményt, viszont ezek a játékok nem csak megjelentek az idén, de mind a három kifejezetten jól sikerült. A Doomnak különösen örülök, mert míg rajongok a történetközpontú játékokért, azért az is nagyon üdítő, hogy végre ismét játszhatunk egy igazi, belevaló FPS játékot, a zseniális zenét pedig már meg sem említem.

Mit gondolsz, milyen meglepetések várhatóak jövőre?

Az a helyzet, hogy én már a kezdetektől fogva egy kicsit kritikusan álltam hozzá az egész virtuális valóság helyzethez, viszont az utóbbi időben egyre kíváncsibb lettem, hogy hova jut majd ez az egész. Az egyik oldalról izgalmasnak tartom, hogy sokan foglalkoznak vele és jópofa ötletekkel állnak elő, viszont azért azt is látom, hogy többségében még mindig inkább tech demónak mondhatóak azok a dolgok, amiket kipróbálhatunk. Én nagyon remélem, hogy 2017 lesz az az év, amikor valaki robbant egy hatalmasat és bemutat egy igazán komoly és összetett VR játékot.

Ha van, akkor ki/kik a kedvenc kommentelő(i)d a GSO-n?

Igazából nem akarok külön kiemelni senkit, mert akkor biztos kihagynék véletlenül valakit, aki megérdemelné, hogy megemlítsem. Én általában véve mindig örülök annak, amikor valaki összeszedetten megfogalmazza a gondolatait egy témában, ahelyett hogy csak a válla fölött odavetné egy cikkhez, hogy “hát ez szar”. Fontos hozzátenni, hogy én nem várom el senkitől, hogy mindenben egyetértsen velem, mert ha mindenki csak bólogat, abból nincs konstruktív párbeszéd. Csak annyit kérek, hogy amit mondtok nekünk, az továbbra is legyen merész és magabiztos, de legyen ugyanennyire intelligens és civilizált.

Mit vársz 2017-től?

Nincsenek extrém elvárásaim azon kívül, hogy szeretnék még többet haladni azokkal a dolgokkal, amikkel eddig is. Szakdolgozatot fogok írni, ami feltehetőleg nem lesz életem szórakozása és a szabadidőmnek sem fog jót tenni, viszont ugyanakkor jó lenne, ha egy kicsit több zenét tudnék írni. Szerencsére olyan témát választottam, aminek köze van ehhez.

Van-e újévi fogadalmad?

Nem szeretek semmit megígérni, amiben nem vagyok biztos, hogy be tudom tartani, szóval nem is feltétlen tartom jó ötletnek, hogy itt felelőtlenül ígérgessek meg magamnak dolgokat. Ennek ellenére megpróbálok egy kicsit jobban bánni az időmmel, mert az minden bizonnyal rám fér.

Végezetül csak annyit tennék hozzá, hogy hatalmas köszönet nektek, hogy olvastok minket, kitartotok mellettünk. Jövőre ugyanitt találkozunk és továbbra is rengeteg gaming témát fogunk megvitatni, szóval mindenki készítse a vasvillákat és a reakció GIF-eket! Kellemes ünnepeket és boldog új évet!


Vélemény, hozzászólás?