Ezért várjuk annyira a Crash Bandicoot visszatérését


A Crash Bandicoot N. Sane Trilogy nem csak három rendkívül szórakoztató platformert hoz vissza, hanem egy játéktörténeti jelentőségű sorozatot is újít fel egyben. Ha nem ismered a legendát, olvasd el ezt a cikket.

Ma már a bohókás főszereplőkkel megjelenő platformereket az indie stúdiók szakterületeként tartjuk számon, néhány évtizeddel ezelőtt viszont még konzolokat lehetett eladni egy-egy jól sikerült alkotással ebben a műfajban. A Naughty Dog is a Sega sikergyárosa, a Sonic-széria nyomdokain indult el, mikor megalkotta az azóta klasszikussá vált Crash Bandicoot sorozatot.

A stúdió két alapítója, Andy Gavin és Jason Rubin például szintén egy kevésbé ismert állatot próbált találni főszereplőnek, akit sokáig Willy the Wombatnak hívtak, és csak később változott bandikuttá. Ennek ellenére az első – és 6,8 millió eladott példánnyal a legsikeresebb – Crash játék egy rendkívül eredeti elemével, a grafikájával hódította meg a kritikusok és a játékosok szívét, valahogy így nézett ki: 

Nem véletlen, hogy az Uncharted 4-ben hatalmasat ütött ez a retro easter egg.

A harmadik részre a PlayStation hardverét egészen a határokig kihasználó motor ugyan mára elég bénácskának tűnhet, a Naughty Dogra a mai napig jellemző művészi igényességet még a kevés poligon sem tehette tönkre.

Minden egyes, a háttérben látható elem modelljét meg kellett előznie egy művész által készített vázlatnak, ahogy azt is kínosan kerülték a pályatervezők, hogy egyenes vonalakat vagy derékszögeket használjanak, hogy megőrizzék a vad tájak érzését. Ennek hála pedig a kritikusok a PlayStation grafikai etalonjaként írták le a játékot. Ez a kreativitás pedig az őrült szereplőgárda egészén is meglátszott, amitől a mai napig nehezen megközelíthető egyénisége lett a szériának.

De az N. Sane Trilogy másik két részének alapot nyújtó Cortex Strikes Back és Warped megágyazott a Naughty Dog egy másik hagyományának is, miszerint sorozataik csak egyre jobbak és jobbak lesznek.

Az 1997-es második részre ugyanis helyrehozták az eleinte sokat kritizált irányítást is, a mindössze tíz és fél hónap alatt elkészült harmadik epizódra pedig a játékélményt is közel tökéletesre csiszolták változatos, esetenként teljesen 3D-s pályákkal, mint a repülős, vagy a jet-skizős szint. Ezek után Crash még külön gokart játékot (a Mario Kart széria mintájára) és pár vadhajtást még kapott, de a nagy klasszikus sorozat gyakorlatilag a 2008-as Crash: Mind over Mutant azóta is várja a visszatérését, és a legtöbben az eredeti trilógiát tartják igazán erős alkotásnak.

Végül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a Crash-sorozatnak hála lett a ma ismert briliáns stúdió a projekt előtt mindössze két főt számláló Naughty Dogból. Ennek a szériának köszönhetően dolgoztak először a Sonyval, de Crashnek hála találkoztak a PlayStation 4 tervezésében is részt vevő Mark Cernyvel is és vettek fel kiváló stílusú művészeket és olyan szakembereket, mint a ma a Call of Duty egyik meghatározó alakjakét dolgozó Taylo Kurosaki.

Nektek mi a kedvenc emléketek a Crash Bandicoot-szériával kapcsolatban?


Vélemény, hozzászólás?