Némi alkotói válságban szenvedem


Van a fejembe egy gondolat, ami eddig pusztán csak légy piszok volt a fejemben, ezért nem is törődtem vele.

De, ahogy minden széklet, ez is olyan, ha nem törődünk vele csak egyre büdösebb lesz…

Sajnos én hagytam, hogy elég büdös legyen, és most el jött az idő kiadni magamból,eltakarítani a mocskot.

Bár mennyire magamért csinálom ezt az egész alkotást, azért van bennem némi megértési vágy, hogy amit csinálok, az érdekelje másokat is, valamennyire.

Most azonban, annyira egyedül vagyok ezzel az egésszel, hogy az leírhatatlan szavakkal.

Hiába nagy bennem az alkotási vágy, és a közösség szellem, ha nincs igazából olyan közösségem akit szolgálhatok ezzel.

Egy időben úgy voltam vele, hogy érdemes alkotni, hiszen az újak örömmel nézik/olvassák vissza a régi alkotásaim.

De most már nincs igazából tartalom hiány.

Minden további kreatív ötletem, szereplőket, ergo embereket, rajongókat kíván.

Ezek a game playek pusztán, azért kerültek ki mostanság, hogy legyen kinn valami, ne legyen holt üres az egész.

Az igazi nagy áttörést jelentő alkotásaim, még mindig a fejemben vannak, és arra várnak hogy elkészüljenek.

Na, de nem akarom húzni tovább a szót.

Szerintetek érdemes ennyi ember mellett, ennyi energiát áldozni ebbe az egyetlen egy projektbe majdhogynem az elismerés minden jele nélkül?
Persze értékelem azokat akik támogattak,eddig és nem is felejtem bátorító szavaikat,ugyanakkor ők rendkívül kevesen vannak.
Kérdésem tehát ez:

Ti mit tennétek a helyemben, ha kompromisszumot nem akartok kötni és nincs igazából pénzetek reklámra?

 


Vélemény, hozzászólás?