Nem kell célozni, minden golyó talál. Kész, ennyi, kimondtam (leírtam), kár is tovább olvasni a hírt. Jó, nem kár, mert azért tartogatunk még érdekességeket. Meg aztán ki se fejtettem részletesen a dolgot. A Seraph tehát egy shooter-platformer, amelyben egy szeráfot alakítunk (senki se felejtsen el lélegezni a meglepetéstől!), aki mindkét kezében egy-egy maroklőfegyverrel terjeszti az Úr üzenetét. És lövi véres hullahegyekbe a démonokat.

A játékosnak viszont nem kell céloznia, azt majd a szeráf megoldja magának, mi pedig egzotikusabb dolgokkal leszünk elfoglalva, úgy mint: ugrálás, lövedékek előli kitérés, speciális támadások aktiválása. A Dreadbit csapata ugyanis már vágyott arra, hogy John Woo jellegzetes stílusát videojátékra ültessék át. Itt persze nem a lángok előtt lassítva elreppenő fehér galambra kell gondolni, hanem azokra az akrobatikus tűzharcokra, amelyek oly kegyetlenül pörögnek a mester filmjeiben. A Dreadbit arra jutott, hogy ennek a videojátékok nyelvére átfordításával az a baj, hogy vagy akrobatikázunk vagy célzunk. Különösen ha egyszerre két fegyverről van szó. Tehát a célzást kiiktatták, cserébe viszont a legmagasabb fokozatra kapcsolt a játék sebessége. A merész alapötleten kívül a játék másik jellemzője a dinamikusan változó nehézség, tehát minél pengébben játszunk, annyival válik nehezebbé a Seraph, és úgy emelkedik a jutalmunk is.

A Seraph PC-re már szeptember 20-a óta elérhető, PlayStation 4-re pedig november elsején érkezik.